„Nem tisztességes?”
Hogyan dönthető el, hogy egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen
A fogyasztók számára az egyik legégetőbb kérdés kétségtelenül a következő: „Honnan tudhatom biztosan, hogy egy adott kereskedelmi gyakorlat nem tisztességes?”
- A Feketelista: MINDIG tiltott gyakorlatok
- Megtévesztés hamis információval
- Megtévesztés információk kihagyásával
- Agresszív marketing
- Egyéb esetek
A Feketelista:
MINDIG tiltott gyakorlatok
Szerencsére a Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (Unfair Commercial Practices Directive) egyszerű választ ad erre a kérdésre. A legfontosabb, hogy bizonyos kereskedelmi gyakorlatok az irányelv értelmében mindig tiltottak. Annak biztosítására, hogy a kereskedők, marketing-szakemberek és a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy mi tilos, a Feketelista alatt 31 tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat található felsorolva. Ugyanaz a lista érvényes az EU mind a 28 tagállamában.
Töltse le a teljes UCP ismertető füzetet
(772 kB)
pdf formátumban.
A kereskedelmi gyakorlat törvényességének megállapítása
Az olyan kereskedelmi gyakorlat törvényessége, amelyet kifejezetten nem tilt az irányelv, meghatározható speciális jogi kritériumok szerinti kiértékeléssel. Az irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat két fő kategóriáját - „megtévesztés” és „agresszivitás” - írja le részletesen. A tisztességtelennek ítélt kereskedelmi gyakorlatok túlnyomó többsége e rendelkezések alá tartozik.
Az átlagfogyasztói teszt
A kereskedelmi gyakorlat tisztességessége, illetve tisztességtelensége ekkor az „átlagfogyasztó” mint viszonyítási alap szerint kerül értékelésre. Az átlagfogyasztó az Európai Bíróság szerint „ésszerűen elvárható mértékben tájékozott, figyelmes és körültekintő”, figyelembe véve a társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőket. Amennyiben egy adott kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy bizonyos csoportjára irányul (pl. a fogyasztók sérülékeny kategóriájára), akkor e csoport átlagos tagja a viszonyítási alap.