A Feketelista: tiltott kereskedelmi gyakorlatok
Az irányelv szerint bizonyos kereskedelmi gyakorlatok MINDIG tiltottak Európa teljes területén. Más szóval, ezek a kereskedelmi gyakorlatok minden körülmények között tisztességtelenek. Nem szükséges az irányelv más előírásaival szembeni esetenkénti értékelés.
Annak biztosítására, hogy a kereskedők, marketing-szakemberek és a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy mi tilos, a Feketelista alatt 31 tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat található felsorolva.
Érzelmi nyomás
A fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy amennyiben nem vásárolja meg az adott terméket, illetve szolgáltatást, veszélybe sodorja a kereskedő munkáját és megélhetését.
Jogszerűen nem forgalmazható termékek reklámja
Annak valótlan állítása, vagy olyan benyomás keltése, hogy a termék jogszerűen forgalmazható.
Valótlan állítások bizalmi jegyekkel és kódexekkel kapcsolatban
- „Egy kereskedő valótlanul azt állítja, hogy aláírt egy magatartási kódexet.”
- „Egy kereskedő engedély nélkül használ bizalmi jegyet, minőségi jegyet, vagy annak megfelelő jelzést.”
Kereskedők, akik a vevőket egy bizonyos termékkel csalogatják, majd ezt követően egy másik terméket „Bait and switch” reklámreklámoznak
„Kereskedők,akik egy bizonyos termék használatával vagy kínálatával vásárlásra csalogatják a vevőket, majd ezt követően áttérnek egy másik termék reklámozására. Kereskedők, akik
a) visszautasítják a reklámozott termék fogyasztóknak való bemutatását;
b) visszautasítják a termékekre vonatkozó rendelés felvételét vagy a termék ésszerű időben való szállítását; vagy
c) a termék egy hibás példányát mutatják be,”
Gyermekeket megcélzó, közvetlen rábeszélés: „Menj, és vedd meg a könyvet!”
"A reklámban a gyermekek közvetlen felszólítása a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket."
Értékesítés utáni szolgáltatás: „európai garancia”
Azon hamis benyomáskeltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy attól eltérő tagállamban, mint ahol a terméket eladták.
Fogyasztónak álcázott hivatásos kereskedő
Annak valótlan állítása, vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a kereskedő nem a saját kereskedésével, vállalkozásával, mesterségével, vagy szakmájával kapcsolatos célból jár el, vagy hamis módon fogyasztóként való fellépés.
Megtévesztő reklámozás: pl. „Bérlet vége! Teljes végkiárusítás!”
Annak valótlan állítása, hogy a kereskedő felhagy a kereskedéssel, illetve üzlethelyiséget változtat.
Szerkesztői reklám: „Vegyes/ részrehajló üzenetek”
„Nyilatkozat stílusú reklám használata a médiában valamely termék eladásösztönzésére úgy, hogy a kereskedő fizetett az eladásösztönzésért, ez azonban a fogyasztó számára nem derül ki világosan.”
Értékesítés utáni szolgáltatás eltérő nyelven: pl. magyar marketing, az értékesítés utáni szolgáltatás svéd
„Kereskedő, aki kötelezettséget vállal az értékesítés utáni szolgáltatás biztosítására, és aki az ügyféllel csak az ügylet melletti döntés után közli, hogy a szolgáltatás az eddigi kommunikáció nyelvétől eltérő nyelven fog történni.”
A valóságnak nem megfelelő, „korlátozott idejű ajánlatok” használata: „Különleges ajánlat, csak ma!”
A fogyasztók azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából hamisan annak állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig lesz kapható, vagy csak különleges feltételek mellett, nagyon korlátozott ideig lesz kapható. Ez megfosztja a fogyasztókat a tájékozott döntéshez szükséges időtől vagy alkalomtól.
Nyeremény
Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt, vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában nincs nyeremény, vagy egyéb előny. Ez az eset áll fenn akkor is, ha a nyeremény vagy egyéb előny érvényesítésével kapcsolatos cselekmény megtétele ahhoz a feltételhez kötött, hogy a fogyasztó pénzt fizessen, vagy költségek viselését vállalja.
Nem kért értékesítés
Fizetés követelése olyan termékekért, amelyeket a fogyasztó nem rendelt meg.
Tartós, nem kívánt eladás: „Lehet, hogy a harmadik hívás után sikerül megegyezni a szerződésben…"
„Telefonon, faxon, e-mailen, vagy más távközlési eszközön keresztül tartósan és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése a termék vagy szolgáltatás megvásárlására.
Ingyenes ajánlatok látszatának keltése: „Ingyen napszemüveg” vagy „Ingyen csengőhang a mobiltelefonjára.”
A termék„ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes”, vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell.
Valótlan állítások nyerési esélyekről: Hogyan nyerhet szerencsejátékot?
Annak állítása, hogy a termékek megkönnyítik a szerencsejátékokban való nyerést.
Csalétkek használata a fogyasztók megtévesztése céljából
„Egy ismert márkához hasonló termék reklámozása oly módon, hogy a fogyasztó szándékos megtévesztés révén azt gondolja, hogy a - valóságtól eltérően - a terméket ugyanaz a gyártó gyártotta.”
Nyeremények: „Gratulálunk! Ön nyert”
„A kereskedő versenyt hirdet meg vagy nyereményt ajánl fel, anélkül, hogy a beharangozott vagy azokkal egyenértékű nyereményeket valóban oda is ítélné.”
Valótlan piaci információ
„A kereskedők téves információkat szolgáltatnak a termékről, illetve a termék fellelhetőségéről, azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót rábírják annak megvásárlására, miközben a vevő a terméket máshol valójában előnyösebb áron vagy kedvezőbb feltételek mellett is meg tudná vásárolni.”
A gyógyító hatással kapcsolatos valótlan állítások: „A Trickium 24 meggyógyítja a betegséget”
Annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas a betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására.
Félrevezető megrendelőlapok
A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési igényt megfogalmazó dokumentum küldése, amely tévesen azt a benyomást kelti a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott terméket.
Megtévesztő látszat keltése a fogyasztó jogairól: „Csak Önnek”
„A közösségi jog által eleve minden fogyasztónak és mindenhol garantált jogok oly módon történő beállítása, mintha azok a kereskedő által felkínált új vagy eltérő jogok lennének.”
A fogyasztó biztonsági kockázatoktól való félelmeit kihasználó marketing
A biztonsági kockázatoktól való félelem nem megengedett kihasználása. „Jelentős tények hamis állítása a fogyasztó, illetve családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan abban az esetben, ha a fogyasztó nem vásárolja meg a terméket.”
Csalogató reklám
- „Vevők csalogatása kedvezményes árakat kínáló megnyerő reklámokkal, miközben a kereskedő tisztában van azzal, hogy nem tudja leszállítani ezeket a termékeket, vagy azokból csak pár van raktáron a meghirdetett áron”
Kártérítési igények: Senki sem veszi fel a telefont
Biztosítási kötvénnyel kapcsolatosan kártérítési igényt érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan dokumentumok bemutatásának megkövetelése, amelyek az igény érvényességének megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők irányadónak, vagy írásbeli megkeresésre a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez a fogyasztót visszatartsa szerződéses jogainak gyakorlásától.
Agresszív házaló eladás: „Igen, amint rendben vannak a papírok, azonnal elmegyek”
„A fogyasztó személyes felkeresése a lakhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését.”
Vásárlásra kényszerítés: „Igen, amint rendben vannak a papírok, nyugodtan távozhat.”
Azon benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg a szerződés létre nem jött.